A faültetési projekt tervezésekor több szempontot is figyelembe vettünk, köztük a faállomány sokszínűségének fenntartását, kataszterbe való illeszkedésüket, megfelelő fahelyek rendelkezésre állását. A közterületi fahelyeket a rendelkezésre álló kataszter alapján jelöltük ki a helyszínen, egyeztetve az önkormányzattal a föld alatt található közművekre tekintettel. Ahogy a fa végső magassága és szélessége el kell férjen a rendelkezésre álló helyen, úgy a termőföld szerkezetének is alkalmasnak kell lennie a begyökeresedésre, és lehetővé kell tennie a törzs növekedését. Amennyiben jól választjuk meg a környezetbe illő fafajt, megelőzzük a későbbi gondokat és sokáig gyönyörködhetünk fánk szépségében.
Az ültetési terület szélessége lehetővé tette, hogy közepes ültetési zónába tartozó, azaz közepes méretre növő (10-12 méteres) fákat válasszunk többnyire, melyeket parkos jelleg kialakítására szoktak használni. Az épített környezettől messze, legalább 10 méterre kerültek beültetésre.

A biodiverzitás, vagyis az élőlények sokfélesége, kulcsfontosságú az ökoszisztémák egészségének és stabilitásának fenntartásában. Ez a sokféleség nemcsak az erdőkben és a vadonban fontos, hanem a városi fák esetében is. A sokféleség megtartása hozzájárul az ökoszisztémák stabilitásához és ellenálló képességéhez, amelyek segítenek csökkenteni a betegségek terjedését azáltal, hogy csökkentik a kórokozók és betegségek terjedésének kockázatát. A korábbi ültetésekhez képest eltérő fajokat választottunk, különböző növekedési eréllyel, tájba való beilleszkedést és a városias környezet szempontjait szem előtt tartva.

Miután a terület adottságai megengedték, többféle méretet választottunk. Kisebb méretben almafákat és berkenyéket ültettünk. A kisebb fák előnye az alacsonyabb bekerülési költség, majd a költséghatékonyabb fenntartás. Nagyobb lehet a túlélési arány is, hiszen gyökérzetük könnyebben alkalmazkodhat az új környezethez, és könnyebben megerősödhetnek a természetes körülmények között. Egyszerűbben alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz és a szélsőséges időjárási körülményekhez, ami ellenállóbbá teszi őket a klímaváltozás és egyéb környezeti stresszhatásokkal szemben. Emellett kezdetekben, könnyebb a kezelhetőségük és ápolhatóságuk, koronaformálásuk.