A mai technológiai lehetőségek sokkal komplexebb, bonyolult rendszerek létrehozását is lehetővé teszik. Napjaink egyik sokat hallott kifejezése az “okos város” - “smart city” a legmodernebb technológiai lehetőségeket próbálja meg alkalmazni a modern városvezetési kihívások egyszerűsítése érdekében. A lehetőségek nagyon széles körben rendelkezésre állnak. A pénzügyi, pénzkezelési területet is részlegesen automatizálni lehet, a megrendelések, teljesítési igazolások, számlázások leprogramozása révén. A faállomány gazdálkodás esetén szintén automatizálni lehet több munkafolyamatot, döntési helyzetet. 

A térinformatikai háttér további elemzési, optimalizálási, automatizálási lehetőségeket tud kiszolgálni úgy, hogy a jövőbeli igények is gyorsan kiszolgálhatók. 5-6 évvel korábban egy Alsó-Ausztriai szakmai konferencián azokat az önkormányzatokat szólaltatták meg, akik elsőként (akkor már legalább 10 éve) vezették be a térinformatikai rendszereket, amelyek részben vállalatirányítási feladatokat is elláttak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a korábbiakhoz képest 30%-nyi költség csökkenést, vagy 30%-nyi hatékonyság növekedést tapasztaltak a korábbiakhoz képest. Pl.: az egyes zöldfelületfenntartó brigádok napi feladatainak összeállításakor a közlekedési optimalizálást is el lehet egyszerűen végezni. Ugyanennél a példánál azt is lehet említeni, hogy megfelelő naplózás beállítását követően az egyes brigádok napi teljesítménye monitorozhatóvá válik, vagy egy technológiai fejlesztés hatékonyságnövelő hatása nagyon rövid idő alatt kimutatható, elemezhető.

A térinformatikai hátterű fakataszterben az egyes fákhoz térképi információ, geokoordináta is tartozik, vagy különféle metaadatokat kapcsolhatunk hozzájuk (fotók, videók, hangjegyzetek, vagy favizsgálati jegyzőkönyvek). 

Ma már teljesen általános, hogy a településről rendelkezésre álló térképek alapján ellenőrizni lehet, egy fásításra kiszemelt terület alatt húzódnak-e közművek, vagy a tervezett fák koronaméreténél figyelembe kell-e venni légkábeleket is. Talajtani-, talajvízzel kapcsolatos információk rendelkezésre állása esetén még pontosabban lehet a fahelyre leginkább megfelelő fafajt, vagy kertészeti változatot kiválasztani. A víziközmű hálózat térképi megjelenítésével egy zöldfelület öntözési lehetőségét is tervezni lehet.

Célszerű szabványszerű rendszerekben gondolkodni, amelyek hosszú távon is biztosítják a megfelelő adatok impotálási, exportálási lehetőségét adatvesztés és egyéb problémák fellépése nélkül. Csak ilyen háttérre építkezve várhatjuk azt, hogy egy évek múltán megjelenő új feladat, vagy probléma nehézségek nélkül legyen megoldható a rendszerünk fejlesztése révén.

A szakterülethez jelenleg is nagyon sok fejlesztési irány kapcsolódik. A leglátványosabbak ezek közül a dróntechnológia alkalmazása a felvételezés, térképezés, vagy ellenőrzés feladatai során, amelyet ki lehet egészíteni multispektrális képalkotó eljárásokkal, vagy lézeres letapogató eszközzel (LIDAR). A műholdas alapú helymeghatározás és a légi távérzékelés együttes használata sok esetben már feleslegessé teszi a nehézkesebb és lényegesen lassabb földi geodéziai felméréseket, vagy egyes esetekben kiegészíti, felgyorsítja azt.

Az elmúlt évek során az élet egyre több területén kaptak sokkal nagyobb figyelmet az informatikával megtámogatott megoldások (gondolhatunk a mára mindenhol elérhetővé vált bannkártyahasználatra, vagy a rohamosan terjedő e-kereskedelemre, vagy a COVID járvány miatt egyre elfogadottabb home office megoldásokra), térinformatika nélküli fakataszter fejlesztése ma már egyértelműen kidobott pénz, a jövőbeli fejlődési lehetőségek feladása.