A zöldterületek alatt játszótereket, pihenőhelyeket, közparkokat, gondozott és gondozatlan területeket értjük.A szótárak a kataszter szónak rendszerint két jelentését tüntetik fel:

1. nyilvántartás

2. telekkönyv, földadókönyv

Az első jelentésére példaként néhány manapság használatos kifejezés:

• fakataszter
• oktatási kataszter
• kulturális kataszter
• kéménykataszter
• műemlék-kataszter stb.

A szó második számú jelentéséhez képest a felsoroltak újabb kifejezések, valószínűleg azért választják őket az egyszerű nyilvántartás szó helyett a köznyelvben, hogy jelezzék, nem egyszerű összeírásról, nyilvántartásról van szó, hanem olyanról, amely az adott objektumok, intézmények bizonyos elvek szerint összeállított és rendszerezett adatait tartalmazza.

A kataszter jellemzően két fő részből tevődik össze:

• alfanumerikus táblázatos állományból,
• grafikus kataszteri térképből.

A teljes körű fakataszter készítéséhez a gyakorlatban a fák elhelyezkedésének meghatározása nagyon fontos szempont. Attól függően, hogy milyen fedettségű és sűrűségű fás területről van szó, eltérő módon történhet a fák helyének meghatározása.

Egy adott területen lévő fák elhelyezkedésének felméréséhez alapvetően, - szem előtt tartva a gazdaságossági szempontokat is – három technológián alapuló módszer használata javasolt, melyek az alábbiak:

• geodéziai mérőállomással történő felmérés
• geodéziai GPS-szel történő felmérés
• drón-technológiával történő kvázi fotogrammetriai felmérés

Mindhárom technológiának vannak előnyei és hátrányai egyaránt.

A gazdaságossági és pontossági igényeket figyelembe véve, a három módszer kombinálásával juthatunk a legjobb eredményhez.

A drónnal történő felmérés gyorsnak mondható, ugyanakkor az előkészületek és az utófeldolgozás komoly időráfordítást igényel, nem beszélve a jogszabályi reptetésre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről.

A GPS-szel történő felmérés szintén viszonylagosan gyors módszernek tekinthető, azonban számos tényező nehezítheti vagy hiúsíthatja meg a méréseink sikerességét.

A mérőállomással történő felmérés a leglassabb módszer. Nagy előnye azonban, hogy a terepi viszonyokat tekintve előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek miatt csak a mérőállomással történő felméréssel lehet elérni a kívánt pontosságot.

Nyilvánvaló, hogy egy erősen ligetes – kvázi sok „szabad égbolttal” rendelkező területen könnyebben határozható meg egy adott faegyed helye, mivel itt a GPS-szel történő mérés is megvalósítható, ellentétben egy telített, házakkal is sűrűn tagolt településrészen, ahol a kitakarás miatt a GPS-szel történő mérés egyáltalán nem vagy nem megfelelő pontossággal valósítható meg. Összességében elmondható, hogy általános terepi körülmények mellett a három módszer kombinálásával sem lehet 5-10 cm-nél nagyobb pontosságot elérni.