A cikk szerzője
Bökényi Miklós
földmérő mérnök
Hogyan határozzuk meg egy fa helyét a kataszterben? A 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet 1. § szerint az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert kell készíteni és folyamatosan vezetni. Az ingatlanvagyon-kataszternek a rendelet szerint meghatározott betétlapokat kell tartalmaznia, a földre vonatkozó betétlapok alatt a zöldterületekre vonatkozó adatokat is rögzíteni szükséges.
A zöldterületek alatt játszótereket, pihenőhelyeket, közparkokat, gondozott és gondozatlan területeket értjük.A szótárak a kataszter szónak rendszerint két jelentését tüntetik fel:
1. nyilvántartás
2. telekkönyv, földadókönyv
Az első jelentésére példaként néhány manapság használatos kifejezés:
A szó második számú jelentéséhez képest a felsoroltak újabb kifejezések, valószínűleg azért választják őket az egyszerű nyilvántartás szó helyett a köznyelvben, hogy jelezzék, nem egyszerű összeírásról, nyilvántartásról van szó, hanem olyanról, amely az adott objektumok, intézmények bizonyos elvek szerint összeállított és rendszerezett adatait tartalmazza.
A kataszter jellemzően két fő részből tevődik össze:
A teljes körű fakataszter készítéséhez a gyakorlatban a fák elhelyezkedésének meghatározása nagyon fontos szempont. Attól függően, hogy milyen fedettségű és sűrűségű fás területről van szó, eltérő módon történhet a fák helyének meghatározása.
Egy adott területen lévő fák elhelyezkedésének felméréséhez alapvetően, - szem előtt tartva a gazdaságossági szempontokat is – három technológián alapuló módszer használata javasolt, melyek az alábbiak:
Mindhárom technológiának vannak előnyei és hátrányai egyaránt.
A gazdaságossági és pontossági igényeket figyelembe véve, a három módszer kombinálásával juthatunk a legjobb eredményhez.
A drónnal történő felmérés gyorsnak mondható, ugyanakkor az előkészületek és az utófeldolgozás komoly időráfordítást igényel, nem beszélve a jogszabályi reptetésre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről.
A GPS-szel történő felmérés szintén viszonylagosan gyors módszernek tekinthető, azonban számos tényező nehezítheti vagy hiúsíthatja meg a méréseink sikerességét.
A mérőállomással történő felmérés a leglassabb módszer. Nagy előnye azonban, hogy a terepi viszonyokat tekintve előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek miatt csak a mérőállomással történő felméréssel lehet elérni a kívánt pontosságot.
Nyilvánvaló, hogy egy erősen ligetes – kvázi sok „szabad égbolttal” rendelkező területen könnyebben határozható meg egy adott faegyed helye, mivel itt a GPS-szel történő mérés is megvalósítható, ellentétben egy telített, házakkal is sűrűn tagolt településrészen, ahol a kitakarás miatt a GPS-szel történő mérés egyáltalán nem vagy nem megfelelő pontossággal valósítható meg. Összességében elmondható, hogy általános terepi körülmények mellett a három módszer kombinálásával sem lehet 5-10 cm-nél nagyobb pontosságot elérni.