2019.12.20. 09:56

Talajlazítás sűritett levegővel

A talajok tömörödöttsége napjainkban már nem csak a szántóföldeken jelent komoly problémát, hanem díszfáink környezetében is. A talaj tömörödöttnek minősül, ha a termőrétegben a térfogattömeg érték meghaladja az 1,5 g/cm3-t, illetve, ha a talajellenállás a szabadföldi vízkapacitás megfelelő víztartalmánál nagyobb, mint 3 MPa. 

 

 

A természetes talajállapot esetében a pórus értéke 47-52 %, a talajellenálállás 1,50-2,50 MPa, ebben az esetben megfelelő lesz a nedvesség-, levegő (oxigén)-és a hőforgalom. Mikor beszélünk tömörödött talajról? Amikor a talaj pórus térfogata 38 % alá csökken, a talajellenállás értéke 3-6 MPa. A talaj levegőtlen lesz, a pangó vízben reduktív (oxigénhiányos) környezet alakul ki.  Az oxigénhiány is azok közé az elsődleges problémák közé tartozik, amelyek a növényeken észrevehetőek, mert ennek nyomán a tápanyagforgalom jelentősen lecsökken. Ez a növények állapotromlásához vezet (gyökér növekedés hiánya, lombveszteség stb.).  A legyengült növények természetes ellenálló-képessége is romlik, nagyobb élettérhez jutnak a kártevők és a kórokozók.  

A folyamatos növénytakarás és a csökkentett taposás (gyalogos forgalom és gépjármű forgalom kizárása a fák gyökér- és csurgó zónájából), segít az egészséges talajélet biztosításában, amely tartós megoldást kínál a tömörödöttség megszüntetésére. Ha erre nincs lehetőség, akkor jöhet szóba a gépesített talajlazítás.

A talajszellőztetés története:

A Természet című folyóirat 1920-ban megjelent számában találtam említést a talajszellőztetés jótékony hatásainak hiányáról a városi fák esetében, Räde Károly már akkor komoly problémának látta a városi fák fenntartása során a talaj tömörödését. Hazai viszonylatban az 1970-es évek óta foglakoznak vele főleg a gyümölcsültetvények vonatkozásában.  Dr. Magyar Károly és Világi Egyed folytatott vizsgálatokat a talajszellőztetés hatása és annak talajtani vonatkozásaiban, foglalkoztak a talajtömörödés orvoslásával is. Külföldi gyakorlatban is első sorban a gyümölcsösökre összpontosítva végeztek kísérleteket pl. 1960-70 Lienzben végeztek kísérletet: Kation csere kapacitás vizsgálat és sűrített levegős talajlazítás megismerése.

2004 óta széles körben terjed az eljárás, már a díszfák körében is.

 

 

Az eljárás a gyakorlatban:

Törőfejjel felszerelt kis földmunkagép vontatja a 12 bar előállítására képes dízel csavarkompresszort. Hogy a sűrített levegő megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon, a kompresszorra két darab összesen 160 literes pót tartály van felszerelve. A kívánt helyen a munkagép törőfejére szerelt tüskét leütjük a földbe 82-cm mélységbe, majd ezen a csövön keresztül 2 sec ideig egy táv vezérelt mágnesszeleppel körülbelül 300-400 l levegőt juttatunk a talajba.

 

Díszfák esetében talajlazítást a fák csurgó zónájában, általában a területet kb. 2 m sugarú körökkel lefedve végezzük. A befújó tüske nyomán keletkezett lyukon keresztül különböző tápanyagokat, talajkondiconáló szereket, illetve vizet juttattunk a gyökérzónába.

A lyukakat a talajjavító és a talajkondiconáló bedolgozása után beöntöztük, és visszatemetjük a lyukakat. Végezetül a teljes csurgó zóna alatti területen hosszú lebomlású tápanyagot szórunk ki, és beöntözzük a területet.

Utókezelés: A lazítás után tápanyag és talajkondicionáló kijuttatása javasolt évente 2-3 alkalommal.

A talajlazítás hatása 2-3 évre terjedhet ki, azonban akár egyetlen helytelen művelettel is tönkre tehető. Lényeges, hogy folyamatosan ellenőrizzük talajaink állapotát, és ha szükséges ne késlekedjünk a beavatkozással.

 A megfelelő talaj szerkezet és talajélet nyújtja fáink számára a biztos túlélés egyik alappillérét!



Kapcsolódó cikkek